Egy téli napon Bogyó és Babóca a tóparton sétálgattak. A tó vize vastagon befagyott, Bogyó és Babóca óvatosan rámerészkedtek a jégre, összefogódzkodtak és csúsztak jobbra-balra, nagyon jól érezték magukat. Egész jól belejöttek a csúszkálásba, néha elestek, nagyokat nevettek aztán felálltak és folytatták. Arra jött Vendel, a szarvasbogár, aki kíváncsian rálépett a jégre, de lábai kicsúsztak alóla és hanyatt vágódott. Bogyó és Babóca rögtön odaszaladtak barátjukhoz, majd közrefogták Vendelt és óvatosan elindultak a jégen, viszont amint elengedték őt beleszáguldott a tüskés bokorba. Vendelt össze-vissza szurkálták a tüskék és megsérült a szarvacskája, Babóca szaladt hozzá és bekötötte a sérült szarvát pöttyös sáljával. Ekkor egy csodaszép bogárlány siklott elő a bokor mögül, olyan könnyedén csúszott a jégen, mintha súlytalan lett volna. Milla, a hóbogár bemutatta korcsolyáját a barátoknak, amit saját maga készített…